Friends or more? : 15. rész /extra hosszú/

* Indulás napja*

Már a repülő téren vagyunk. A fiúk letudták a fotózkodást, és most egy külön helyiségben vagyunk. A srácok, Enii és Norah családja is itt van.

Harry épp Anne-t az édesanyját ölelte, én pedig Niallnak adtam két puszit és kívántam sok szerencsét. Harrytől akartam utoljára elbúcsúzni...

A lányokkal egy hatalmas ölelést adtunk egymásnak és már sírtunk.

- Annyira fogtok hiányozni- szipogtam.

- Te is..- mondták remegő hanggal.

Még kb 2 percig öleltük egymást aztán a lányok átadtak Harrynek. Azonnal a nyakába borultam és ott szipogtam tovább.

- Jól van- nyugtatott. A hajamat simogatta és puszilgatta.- Majd beszélünk minden nap. Koncertek előtt és minden órában felhívlak, rendben?- nevetett aranyosan.

- Ajánlom is- mondtam mosolyogva.
Még egy kicsit egymás karjaiban voltunk, aztán Paul szólt, hogy indulni kéne.
Én, a családtagokkal együtt integettem nekik. Harry egy "SZERETLEK"-et visszakiáltott nekem, én pedig csak vigyorogtam egyet és a srácok hozzátartozói is. Eniiék mutattak nekem egy szívet én pedig egy ölelést "küldtem" nekik.
Amikor végleg eltűntek a szemünk elől, Anne és Des, Harry édesanyja és apja odajött hozzám.
- Örülünk, hogy Harrynek ilyen barátai vannak. - mondta kedvesen mosolyogva Anne, én pedig egy mosollyal viszonoztam.-És annak is, hogy te is ott vagy neki. Nagyon sokat beszél nekem, és szerintem Des-nek is, rólad.- magyarázta.
- Wáow.- vigyorogtam- Ezt jó hallani- mosolyogtam.
Ezután szép lassan elment mindenki a dolgára.
Miután hazaértem, elmondtam anyunak, hogy mi volt a reptéren és ledőltem aludni.
*álom*
- Aby, hozzám jössz feleségül?- tette fel a nagy kérdést Harry a szívem pedig majd' kiugrott a helyéről. Könny szökött a szemembe, és valami hihetetlenül boldog voltam.
- Persze!- mondtam remegő hangon és a nyakába ugrottam. Harry megcsókolt. Annyira szenvedélyesen, boldogan. Nem tudtam, hogy még megélem ezt a napot... Hogy Harry megkéri a kezem.
*álom vége*
- Te jó ég!- első mondatom miután felkeltem. Furcsa álom volt, az tuti.

*pár hónap múlva*
A srácokkal minden nap beszélek. Harry tényleg minden órában felhív, annyira édes.
Épp most is hív.
- Háló?- szóltam bele.
- Aby, figyelj. Átutaltam pénzt, hogy vegyél egy repülő jegyet Párizsba. Megnéztem melyik gép indul a leghamarabb. Holnap reggel 9-re foglald le. Annyira hiányzol, és már szeretnélek látni!- magyarázta. Én pedig hirtelen nem tudtam semmit se szólni annyira lefagytam az örömtől.
- Ömm... Oké, oké! Szerintem anyu is elenged! Mindjárt hívlak!- mondtam és letettem.
Gyorsan lerohantam anyuhoz, elhadartam neki mindent, majd 5 perc könyörgés után rávágta, hogy "Rendben".
Tárcsáztam Harryt.
- Na itt vagyok! Elengedett!- mondtam boldogan.
- Szuper!- hallottam a hangján, hogy örül. - Majd kimegyek érted a reptérre, kb 12-kor érkezel. Azt mondtam Paulnak, hogy csak egy kicsit "átugrassz". De majd persze becsempészünk a hotelbe.- tudtam, hogy a mondandója közben is mosolyog.
- Oké, oké, oké. De most megyek, gyorsan összepakolok! Szia, szeretlek!- köszöntem el.
- Rendben, szia, én is!- mondta és leraktam a telefont.
Előhalásztam a bőröndömet és a szekrényemhez mentem. Előszedtem 2 famert, 4 pólót, 3 ruhát, pár fehérneműt...A biztonság kedvéért... Tudom, hogy nem másfél hétre megyek, de mindegy...
Bepakoltam még pl. a tusfürdőmet, fogkefémet, töltőmet... Kiválasztottam, hogy holnap mit veszek fel, csak, hogy ne válogassak reggel:

Beszéltem még Eniiékkel. Már ők is nagyon izgatottak a holnapi nap miatt.

Hajat mostam, megszárítottam, beállítottam az ébresztőm és már mentem is aludni.

*Reggel*

Izgatottan keltem. Fogat, mostam, fésülködtem, felöltöztem, átnéztem, hogy mindenem megvan-e, és lementem anyuhoz búcsúzkodni.

- Nagyon vigyázz magadra!- ölelt meg- Megnézted, hogy hogy jutsz ki a reptérre, megvan mindened? Hívj ha megérkeztél!- én csak hevesen bólogattam. Anyu nyomott még két puszit az arcomra- Szeretlek!- mondta.

- Én is, nagyon!- mondtam és meg egyszer megöleltem, majd kikísért.

Időben kiértem a reptérre.

Szét ellenőriztek, szerencsére nem sípoltam semelyik kapun se, nem találtak nálam drogot, nem eresztettek rám bazi nagy német juhászokat. Mekkora mázlim van!

Amikor felszálltam a szívem már a torkomban dobogott. Nagyon izgultam, hogy lássam már a lányokat, a srácokat és Harryt.

A gép már felszállt és mellém nem ült senki. Pár százszor megháláltam ezt az égnek mert amikor utoljára mentem és jöttem egy géppel kaptam egy nyáladzó dagadékot, mögém egy széket rugdosó gyereket kaptam, és amikor meg vissza fele jöttem egy lányt aki csak nyáladzani tudott a szerelméről. És én meg épp akkor szakítottam Nate-el, szóval jól esett.

*3 óra múlva*

Már a futószalag előtt állok és várom a csomagomat. Másodpercenként néztem meg az órámat. Végre megláttam a kék bőröndömet. Felkaptam és rohantam is az ajtó felé. Kinyílt előttem, én pedig azonnal megláttam a többieket. Egy hatalmas, színes " MISS YOU ABY! WE LOVE YOU!" táblát tartottak a kezükben. Én a számhoz kaptam a kezem meglepettségemben és a bőröndöt magam után húzva max sebességgel futottam feléjük. Nevetve a nyakukba ugrottam.

- Úristen annyira aranyosak vagytok!! Ti is nagyon nagyon hiányoztatok!- mondtam és közben folyamatosan ölelgettem őket.

- Te is!!- mondták mindannyian egyszerre. Még párszor végig puszilgattam mindenkit, aztán Harry elvette a bőröndömet és kivonultunk a reptérről. A fiúk fotózkodtak pár rajongóval, addig én Norahval és Eniivel beszélgettem.

Asrácok végeztek, beültünk mindannyian Harry kocsijába és elmentünk a szállodához.

Annyit beszélgettünk, annyit meséltek nekem. Nagyon nagyon örültem.

Harry leparkolt a szálloda előtt.

- Na Aby... - nézett rám- Paul azt mondta, hogy nem aludhatsz velem... Egy másik szállodába kéne menned.... Nagyon komolyan veszi- itt kicsit elszomorodtam- Deeee... Dehogy fogsz te másik szállodába menni basszus!!- nevetett, én is és a többiek is. - Szóóval most bemehetünk, de majd este kell becsempésznünk téged, városnézés után. Ja és a cuccodat ne vigyük be.

- Rendben, remek- mosolyogtam izgatottan.

Bementünk, köszöntem Paulnak, aztán bementünk a szobákba ahol a srácok vannak.

Őszintén fogalmam sincs, hogy minek jöttünk be, ha már a cuccomat nem rakhatom le... Na mindegy.

Éss kezdődhetett a város nézés!!

Franciaország minden zugát megnéztük, mindent lefotóztam, folyamatosan hülyéskedtünk meg minden. Persze most se úsztuk meg a rajongókat, de ez csak természetes! :)

Mindenhol voltunk csak az Eifell toronynál nem.

- És most menjünk az Eifell toronyhoz!!- mondtam.

- Na go!- Harry. Odajött hozzám és átölelte a vállam. Úgy mentünk tovább.

Odaértünk. Egyszerűen gyönyörű volt! NAGYON NAGYON gyönyörű volt. El tudnám viselni ha az Eifell torony tetején kérnék meg a kezem... Lehet, hogy kicsit nyálas meg elcsépelt, de akkor is jó lenne.

A nap további részét pedig ott töltöttük.

- SZERETLEK TITEKET SRÁCOK!!!- kiabálta Niall a semmibe.

- SZERETLEK ENII!!!- kiabálta Zayn, én pedig a számhoz kaptam a kezem, Enii pedig megcsókolta a fiút.

- SZERETLEK NORAH!!- követte Lou is a srácok példáját. Louis felkapta, megpörgette Noraht, majd megcsókolta. Én vigyorogva néztem, majd az én hülyém meg szólalt mellettem.

- SZERETLEK ABY!!!- én csak nevettem, majd adtam egy puszit neki.

- SZERETEK MINDENKIT!!- állt be Liam is a sorba. Aztán mind a hárman csak nevetve lefeküdtünk a fűbe. Estig ott feküdtünk (remélem nem fáztam fel) és röhögtünk.

- Gyönyörű.- szólalt meg Enii. Mi csak ámultan bólintottunk egyet, aztán előkaptam a fényképezőmet és kattintottam párat.

- Menjünk fel a tetejére. - pattant fel Louis.

Megfogadtuk Lou tanácsát. Liam állítólag ismeri az igazgatóját szóval azonnal felengedett minket.

Mindannyian ott voltunk az Eifell torony tetején. Annyira gyönyörű volt a kilátás!

*Enii szemszög*

- Enii, figyelj!- fordult felém, én pedig felé és egymás szemébe néztünk- Csak azt akarom, mondani, hogy nagyon nagyon szeretlek. Mindennél és mindenkinél jobban. Képes lennék az egész életemet leélni veled!- vallott nekem szerelmet, én pedig leírhatatlanul boldog voltam.

- Zayn, én is! Mindennél és mindenkinél jobban!- mondtam és megcsókoltam.

*Aby szemszög*

Láttam, hogy Eniiék épp csókolóznak. Muszáj volt megörökítenem ezt a pillanatot. Még hálásak lesznek érte.

Harrynek dőlve álltam és nézelődtem. Nem érdekelt, hogy mit csinálnak a többiek, annyira élveztem ezt a pillanatot.

Hamarosan úgy döntöttünk, hogy ideje haza menni.

Szépen haza bandukoltunk, és kezdődhetett a "Csempésszük be Abyt".

A többiek előre mentek, és jeleztek, hogy tiszta-e a levegő. Azt "jelezték" minden rendben, úgyhogy én futottam ahogy csak bírtam Harry hotelszobájáig. Szerencsére tényleg nem volt senki se sehol.

Zayn visszament a bőröndömért, amit nagyon megköszöntem neki.

Mindenkinek jó éjszakát kívántam, adtam két puszit és mentünk aludni.

Fogat mostam, letusoltam, átöltöztem pizsibe, majd befeküdtem az ágyba. Harry is ugyan így tett.

- Olyan jó, hogy itt vagy!- karolt át hátulról és bele puszilt a nyakamba. Én csak nevettem.

- De olyan rossz, hogy csak ilyen kevés ideig maradhatok...- szontyolodtam el.

- Nem baj, kiélvezzük!- mosolygott, majd átölelkezve aludtunk el.