Nekem Harry a kedvencem, Norahnak Louis, Eniinek pedig Zayn.
Aztán egyszer csak pár lány elkezdett sikítozni, mi meg gyorsan odakaptuk a fejünket, és mi is sikításba kezdtünk. A fiúk álltak az ajtó előtt. Azonnal elővettem a fényképezőgémet és elkezdtem kattogtatni. Enii és Norah pedig a papírjukat és a tollukat lebegtették a levegőben örömükben.
A fiúk elindultak a rajongók felé (hú de bátrak xd), és mi is azzal a lendülettel elkezdtünk előrébb nyomulni. Mikor már majdnem a közelükben voltunk valaki meglökött és szépen orra buktam. Valaki felsegített, és éreztem, hogy ez nem egy lány. Egy fiú directioner sincs a közelben, úgyhogy a szívem elkezdett nagyon gyorsan verni. A fiú felhúzott és akkor láttam meg, hogy az nem más mint... Harry.
Egymásra mosolyogtunk, és belenéztem azokba a szép zöld szemekbe. Nem érdekelt egyikünket se a sikítozó rajongók, sem az hogy hány papírt és tollat dugnak Harry arcába.
- Szi...Szia- mondta Harry
- Helló.- üdvözöltük egymást eléggé érdekes körülmények között
- Szép esés volt. - "dicsért" meg
- Én formám- nevettem. Észrevettem, hogy Harry még mindig a karomat fogja.
- Öö bocsánat!
- Semmi- mosolyogtam
- A nevem Harry- mutatkozott be feleslegesen
- Tudom- vigyorogtam- Az enyém Aby.
- Figyelj... Megérhetlek valamire? Maradj mellettem!- egy kis időbe telt mire felfogtam, de csak bólintottam egyet. Belemarkoltam Harry pólójába, és úgy próbáltam a közelében maradni. A rajongók kezdtek elnyomni, de Harry mindig visszahúzott. Közben Eniiéket kerestem, de nem nagyon találtam meg őket, a telefonomat pedig nem mertem és nem is tudtam elővenni.
Paul kiabált ki a fiúknak, hogy vissza kéne jönni. Harry megfogta a csuklómat és nagy nehezen kirángatott a tömegből.
Szinte beestünk az ajtón, úgyhogy ezen kicsit vigyorogtunk. A többi fiú kérdőn nézett rám.
- Harry, csak 5 percre megyünk ki a rajongókhoz és te máris becsajozol?- szidta le Paul- Amúgy szia, Paul vagyok.
- Ööö helló...- mondtam zavartan
- Paul... Légy szíves...- Harry
- Oké, oké.- és elindult beljebb az épületbe, mi pedig még ott ácsorogtunk.
- Szia, én Louis Tomlinson vagyok- mutatkozott be Lou
- Aby Michele- fogtunk kezet. Aztán mindenki szép sorban odajött hozzám.
- Harry... Figyelj, nekem fel kéne hívni a barátnőimet, hogy élek...- de ahogy ezt kimondtam megcsörrent a telefonom, és picit arrébb vonultam.
- ABY, HOL A FRANCBAN VAGY??- kiabált a telefonba Norah
- Épp most akartalak hívni... Am a fiúkkal.
- Mi van?- lepődött meg- AZOKKAL a fiúkkal??
-Igen, itt vagyok bent az épületben. De nehogy megpróbáljatok, csak úgy befutni, mert akkor még az az 100 rajongó is beront...
- Jó jó, nem vagyok annyira hülye.
- Beszélek a Harryvel, hogy, hogy lehetne titeket bejuttatni...
- "Beszélek Harryvel". De laza vagy- röhögött
- Van jó oldala is annak ha orra bukik az ember.
- Vaaan. Na menj értekezni, majd hívj!- azzal letette a telefont. Szerintem most kint visítoznak Eniivel... Mondjuk belül én is tombolok.
- Harry, figyelj... Hogy lehetne bejuttatni a lányokat? Tudsz segíteni?- kérdeztem boci szemekkel.
- Van egy kis eldugott hátsó bejárat... Talán onnan- mondta
- Okés, szuper, köszönöm! Ömm... Elmagyaráznád nekik...?
- Persze!- mosolygott. Tárcsáztam Noraht
- Szia, én Harry Styles vagyok.- egy sikítást hallottam, Harry pedig eltartotta a fülétől a telefont, én meg csak mosolyogtam.
- NORAH!!- kiabált a telefonba Enii,és szerintem befogta a száját.
- Köszönöm.- mondta Harry nevetve és a többiek is össze mosolyogtak. Harry elmagyarázta nekik, és én is felfogtam.
- Oké, mehetünk. Azt mondták, mindjárt ott lesznek.- mondta, miután visszadta a telómat.
- Nem baj ha csak én egyedül mennék?- kérdeztem óvatosan. Harry szerintem értette miért, úgyhogy csak bólintott egyet.
Amíg a szemük előtt voltam nyugodtan sétáltam, de miután már nem lehettem annyira "látható" futni kezdtem. Szerencsére nem voltak túl sokan a folyosókon.
Mikor odaértem Enii és Norah már ott volt, és fülig érő szájjal integettek. Odamentem és gyorsan kinyitottam az ajtót, mert csak belülről lehetett.
Azonnal a nyakamba ugrottak.
- Hogy lehetsz te ilyen mázlista?- Enii
- Fáj az orrom- röhögtem
- Na és hol vannak ők?- Norah
Futva mentünk egy darabig (áhh nem néztek hülyének három 18 évest akik vigyorogva rohannak, dehoogy), de mikor odaértünk ahonnan már láttak minket, lihegve lelassítottunk.
Intettem egyet Harrynek egy amolyan "élünk" vigyorral.
- H...Helló- dadogták a lányok.
- Oké, nekünk már fel kéne menni stúdiózni. - mondta Liam
- Gondolom akartok jönni.- Zayn. Mi pedig hevesen bólogattunk
- Dee csak ha nem zavarunk...- én
- Miért zavarnátok abban, hogy mi dalokat éneklünk fel, ti pedig ültük és beszélgettek, vagy hallgattok?- Harry
- Akkor rendben- mosolyogtam
Miközben mentünk fel azt vettem észre, hogy Enii és Zayn eléggé szemezget. Én pedig egy sunyi mosolyt lőttem Enii felé, ő meg csak vigyorogva vállat vont.
Bocsi, hogy ez ilyen uncsi és rövid lett, de a 2. vagy a 3. résznél már be fog indulni :DD Komizzatok légyszi, hogy érdemes-e folytatnom, és, hogy tetszett-e eddig. :))
Köszönöm!!
Saccii
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése