2013. március 6., szerda

16. rész

-Hmmm- hümmögött Harry mikor felkeltem és elkezdtem kimászni a karjából.
- Jó reggelt!- mondtam és adtam neki egy puszit.
- Még nee.- motyogta kómásan.
Kimásztam az ágyból, és egy ideig tűnődtem, hogy mit csináljak. A tűnődésemet egy kopogás zavarta meg.
Erre Harry és én ijedten egymásra néztünk.
- Búj be az ágy alá!- suttogta miközben ő kipattant a takarók közül, én pedig engedelmeskedtem neki.
Becsúszkáltam és óvatosan kukucskáltam. Harry résnyire nyitotta ki az ajtót, és csak a fejével nézett ki.
- Huh- nyögött egyet megkönnyebbülten. - Aby, gyere elő, csak Louis. - mondta és beengedte Lout.
- Huh- mondtam én is, és kimásztam.
- De rátok tudják hozni a frászt.- nevetett.
- Hát most egy légy is simán megrémiszt- röhögött Harold.
- Na és milyen volt az éjszaka?- kérdezte Lou perverz fejjel miközben lehuppant a fotelbe.
- Alvással teli...- mondtam nyugodtan és visszafeküdtem az ágyamba. De abban a pillanatban kopogtak.
- Na, vajon ki lehet?- ment ajtót nyitni Harry- PAUL??- tágra nyíltak a szemeim, Louis úgy tett mintha a falat nézne én pedig reflexből gurultam át majd le az ágyról.
- Aúú- mondtam halkan.
- Csak benéztem, hogy minden rendben van-e?- Paul.
- Teljesen.- mondta Harry.
- Helló Louis!- köszönt neki.
- Helló Paul!- hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Na akkor én megyek is.- mondta, és már csak az ajtó csukódást hallottam.
Visszamásztam az ágyra, majd kitört belőlünk egy hatalmas röhögés.
- Csak én lehetek ilyen szerencsétlen!- mondtam visítozva. Még picit nevettünk aztán megkérdeztem:- Nekem amúgy mikor indul a gépem?- néztem Harryre.
- Amikor a mienk.- mondta, én pedig furcsálltam.- Aby, a mi magán gépünk visz vissza Londonba- mosolygott.- Csak majd úgy kell tennünk mielőtt indulunk, vagy előbb, hogy most jöttél meg...- nevetett.
- Jaaaaa... okés.- bólogattam.
Még beszélgettünk kicsit, aztán úgy gondoltam átöltözöm. Lou még mindig ott volt, szóval a fogkefémmel és a mai ruhámmal bevonultam a fürdőbe.

*Louis szemszöge*
Miután Aby bement a fürdőbe átöltözni Harryre néztem.
- Nem mered elmondani neki!!- nyaggattam.
- Sssssss!!- csitított  le- Halkabban már!
- Jól van na! De ma beszélj már vele!- kérleltem. Annyira össze akartam hozni őket. Harry szabad perceiben csak Aby-ről tudott beszélni nekem és a többieknek. Nagyon hálásak vagyunk Norah-nak és Eniinek, hogy még nem mondták el Aby-nek.
- Még nem...- sütötte le a szemét.
- Miért vagy ilyen beszari??!!- szidtam le halkan.
- Mert Ő annyira...- de nem tudta befejezni, mert Aby lépett ki.
- Annyira?- dőltem hátra mosolyogva.
- Mi annyira?- kíváncsiskodott mosolyogva a lány.
- Annyira jó fejek a rajongóink- mentette ki magát Harry. Aby csak mosolygott egyet.

*Aby szemszög*
- Norah már fent van?- fordultam Lou felé.
- Igen.- bólintott.
- Okéés.- ezzel fogtam magam és átmentem Norah-ék szobájába. Bekopogtam majd Norah és Enii nyitott ajtót. Norah még mindig pizsiben volt, és halál kómásan, Eniinek meg már volt egy emberi formája. Hihi. - Nem bírom tovább!- szólaltam meg, majd a lányok beengedtek, és lehuppantunk mindhárman az ágyra.

*Norah szemszög*
Eniivel épp Harryről és Abyről beszéltünk. Annyira szeretik egymást! Látszik rajtuk!
- Mi a baj?- fordultunk Eniivel felé.
- Harryn gondolkoztam. És egyszerűen nem tudom elmondani neki. Annyira nehéz... És szerintem ő tényleg nem akar többet.- legszívesebben most azonnal átráncigálnám Harryt, oda lökném Abyhez és szépen összenyomnám a fejüket. De megígértük, hogy nem mondjuk el Ab-nek.
- Aby, csak próbáld meg!- Enii.
- Nem tudom.- mondta.
Ezután még beszélgettünk kicsit, aztán Niall szólt mindenkinek, hogy Abynek jönnie kéne.
Kicsempéztük Abyt, aztán Ab átment a főbejárathoz és úgy tett mintha most találkoznánk. Röhögve megöleltük egymást aztán felmentünk Harryékhez.

*Aby szemszög*
Már minden porcikám Harryre vágyott. De nem mondhatom el neki.
A nap további részét a hotelszobában dögölve töltöttük.
Fél 4 lett. És fél 5-kor indul a gépem.
Elbúcsúztam Paultól, és indultunk is. Megint beültünk Harry kocsijába.
Röhögtünk az odavezető úton.
Szomorúan szálltam ki a kocsiból, és szomorúan mendegéltünk a többiekkel az előtérbe. Átvettem a bőröndömet Harrytől. Mindenkit végig ölelgettem és puszilgattam. Sírtam is egy jót.
- Annyira fogtok hiányozni!- szipogtam mikor mindenki engem ölelt én pedig Mindenkit.
- Te is!- mondták kórusban én meg csak nevettem egy kicsit.
Mindenkire ránéztem egy "Szeretlek" fejjel, és Harry felé fordultam. A többiek kicsit arrébb álltak...
10 másodpercig csak néztünk egymást, aztán szorosan átöleltem.
- Nagyon jó volt, hogy láttalak!- szipogtam, és már rázkódtam a sírástól.
- Ssssss!- simogatta a hátamat.
Legalább 5 percig így voltunk a reptér közepén, aztán hallottam az idegesítő női hangot ami azt kéri szálljak be.

Felemeltem a fejem Harryre. Látszott, hogy ő is sírt. Még egyszer átöleltem, adtam neki egy puszit és elindultam. Hátrafelé mentem mert folyamatosan integettem.
Harryt néztem. A göndör fürtjei feltűnően nézelődtek, csodálatos zöld szemét még mindig láttam. Még dobtam egy puszit mindenkinek és mentem az ellenőrző kapuhoz.

*Harry szemszög*
Nehéz volt. Nagyon nehéz. Nem tudom mikor látom megint.


Nem lett valami nagy cucc, de remélem tetszett :)) <3 Bocsánat, hogy ilyen sokáig nem hoztam!!  
Komizzatok légyszíves :)
Puszi: Saccii<3 

1 megjegyzés: