2013. február 16., szombat

10. rész

Reggel ugyan úgy ébredtünk ahogy elaludtunk. Vagyis csak én, Harry még az igazak álmát aludta. Úgy gondoltam egy percre még becsukhatom a szemem, Harry még úgy is alszik...
Sikerült elaludnom. Biztos nem szundikálhattam olyan sokat... Harry már nem volt mellettem, és a szoba teljesen üres volt. Megnéztem a telefonomon az időt... Kereken 11 óra volt!! Kicsit tágra nyitódtak a szemeim. Rég aludtam ilyen sokáig. Nagy nehezen kikeltem a pihe puha francia ágyból és elindultam a fürdő felé.
Fogat mostam, fésülködtem, sminkeltem picit majd felkaptam ezt:


Már biztos nincs reggeli- gondoltam magamban. És akkor vettem észre egy kis papírkát az asztalon, amire ez volt írva: 
"Szia Aby! Te még alszol, nekünk pedig el kellett intézni pár dolgot. Norah és Enii pedig velünk jöttek. Hívj fel ha felébredtél én pedig visszamegyek érted" Harry. 
Megkerestem a telefonomat és tárcsáztam Harryt. 
- Háló?!- szólt bele.
- Szia Harry!- én.
- Sziaa Aby! Felkeltél?- Harry.
- Igeeen... Hol vagytok most?
- Épp egy megbeszélésre készülünk, ami 30 perc múlva kb elkezdődők... Úgyhogy máris megyek érted.- mondta
- Okés, köszi.- majd letettük a telefont.
Behuppantam az ágyba és benyomtam a TV-t. Kapcsolgattam és kapcsolgattam. Kb 3 adón mentem át amin a fiúkról volt szó. Egyikbe bele is néztem... Reakcióm: Hát jó. 
Kicsit még nézegettem, pár számot is végighallgattam a zenecsatornákon, aztán Harry nyitott be. 
- Jól elvoltál?- kérdezte mikor épp vettem fel a táskámat. 
- Igeen- Harry adott egy puszit az arcomra és már mentünk is le. 
Az úton bömböltettük a zenét a kocsiban és énekeltük (már ha a dalok elüvöltözését éneklésnek lehet nevezni). 
Odaértünk és köszöntem a többieknek. A megbeszélés 10 perc múlva kezdődött. 
Mi nem mehettünk be, úgyhogy leültünk az előtérbe. Elbeszélgettünk a lányokkal szinte mindenről :)
Eniinek jött egy üzenete Zayntől, ő pedig hangosan felolvasta:
- "Kicsim, úgy látszik még elég sokáig bent leszünk. Menjetek el valahova. Majd hívlak xx"- olvasta Enii
- Háát jó...- Norah. 
Felálltunk és elmentünk...
Kb  két órát bolyongtunk a városban, közben 2x megállítottak minket. Betértünk pár üzletbe ahol csak próbálgattunk. Enii  viszont vett egy nyakláncot hármunknak. Fel is vettük, és nagyon jól mutatott. Mind a három nyakláncon egy nagy szív medál volt. És abban a medálban még pár kisebb szív. :) Nekem nagyon tetszett. Szokásomhoz híven azonnal le is fotóztam magunkat és a nyakláncot :) 
Még egy kicsit nézelődtünk, aztán megint a Time Square-n kötöttünk ki, nekem köszönhetően. Benéztünk pár szuvenír boltba. Épp nézelődtem amikor megcsörrent a telefonom. 
- Háló?!- szóltam bele
- Szia Aby, hol vagytok?- szólt bele Harry.
- Egy szuvenír boltban a Time Square-n.- magyaráztam.
- Jó, akkor megyünk értetek. Ti addig nézegessetek.- kuncogott aranyosan. 
- Rendben- mosolyogtam magamban, majd letettük.
Szóltam a lányoknak, hogy majd jönnek értünk a fiúk. Bent voltunk még 3 percet aztán kimentünk a tömegbe. És álltuk a TS közepén. 
- Nem néznek hülyének minket...?- Norah.
- Lehet. Egy picit. Nagyon.- Enii. Röhögtünk egy kicsit, aztán egy kéz fogta meg a derekamat és hirtelen maga felé fordított.
- Sziaaaa- üvöltötte Harry "ijesztő" hangon. Én pedig úgy megijedtem, hogy majd' kiugrott a szívem. 
- Ilyet többet ne!- üvöltötte le Enii Zayn fejét röhögve, mert úgy látszik velük is megcsinálták ezt. Norah és Louis csak röhögtek. 
- Milyen volt a megbeszélés?- kérdeztem mindegyik fiútól miközben elindultunk (gondolom) a kocsijuk felé. 
- Remek. M...- Liam. Nem fejezte a mondatot mert Louis, Harry és Zayn ránézett. Harry arcát nem láttam, de a többiéket igen. Niall csak szerényen összehúzta magát Liam mellett, Zayn és Louis egy figyelmeztető pillantást vetettek rá. Mi csak a lányokkal furán összenéztünk, mert nem értettük a helyzetet. 
Ezután visszamentünk a hotelbe, beszélgettünk egy kicsit majd Enitt, Noraht és engem félrehívtak a fiúk. Niall és Liam pedig maradt a szobájukba. Nekik is kéne egy barátnő szerintem... Ezen mondjuk már többször elgondolkoztam. 
Bementünk a szobánkba, Harryvel. 
- Aby.  Arról beszéltünk a fiúkkal, és Paulékkal... Hogy...- vártam, hogy kinyögje, közben kezdtem egyre idegesebb lenni. 


3 megjegyzés: