17. rész

Már kint vagyok a reptéren, és várom, hogy hazaérjenek. Harryékkel Párizs óta nem találkoztam személyesen, és már nagyon nagyon hiányoznak. Percenként nézem az órámat. Mondjuk én egy külön részben vagyok a családtagokkal, mert a rajongók ellepték az előteret.
Kinyílt a kapu. Megláttam a lányokat. Könny szökött a szemembe. Azt hittem helyben összesek a megkönnyebbüléstől, már annyira hiányoztak.
Aztán megláttam Harryt. Tökéletesen nézett ki, mint mindig. Göndör fürtjei össze vissza álltak. Rám mosolygott, én pedig vissza rá.
A következő pillanatban a lányok karjában voltam, és sírtunk. Nagyon sírtunk. Meg sem bírunk szólalni, csak öleltük egymást és hullattuk a könnyeinket.
- Annyira hiányoztatok- szipogtam. A lányok egyszerre visszaszipogtak egy "te is"-t.
Még pár percig egymás karjaiban voltunk, aztán ők tovább mentek a családtagjaikhoz, én pedig körbeöleltem a fiúkat, mert Harry épp Anne-t ölelte, és Anna szét puszilgatta.
Harry kitért Anne karjai közül és felém indult. Vigyorogva néztünk egymásra, aztán léptünk párat, és megöleltük egymást. Harry erősen szorított magához, a szemembe pedig újabb könnyek szöktek. Harry belepuszilgatott a hajamba, én pedig arcomat a mellkasába fúrtam.
- Nagyon nagyon hiányoztál- motyogta Harry, ajkai lejjebb csúsztak a nyakamig és belepuszilt.
- Te is, nagyon nagyon- szipogtam.
Nem tudom, még hány percig álltunk ott ölelkezve, de nekem ezek a percek végtelennek tűntek.
Paul szólt egy idő után, hogy indulni kéne, a rajongók miatt is meg amúgy is. Hogy a srácok is tudjanak még pihenni. Harry a vállamat fogta át és úgy mentünk ki, miközben MINDENKIVEL folyamatosan beszélgettem . 7 felől kaptam a beszámolókat, én meg csak mosolyogva, néha felnevetve bólogattam.
Amíg a srácok a rajongókkal foglalkoztak, én Eniivel és Norah-val beszélgettem szét magam. Éreztem, hogy ma még be fogok rekedni.
1 óra múlva már otthon is voltunk aminek nagyon örültem. Harry úgy döntött, hogy ő nem megy a "végeztünk" partyra, inkább velem marad, aminek nagyon örültem.
Folyamatosan beszélgettünk, be nem állt a szánk.
A többiek 7-kor elindultak, mi meg Harryvel otthon maradtunk.
A kanapén ültünk és beszélgettünk. Beindítottuk a TV-t.
- Hozok popcorn-t- mondtam, de ahogy felálltam Harry abban a pillanatban visszarántott az ölébe és mélyen a szemembe nézett.
- 6 hónapja meg akarom tenni, amit most fogok.- mondta, nekem pedig kihagyott egy ütemet a szívem. Harry ezután megcsókolt. Ajka égette az enyémet. Beleborzongtam. Én is ezt próbáltam megtenni 6 hónapja,   de nem sikerült.

Egyre hevesebben csókolt. Egyre forróbb lett.
Lerántottam Harryről a pólót, utána tovább csókoltam. Harry az én pólómat is levette, és már a melltartómmal bajlódott. Levette, majd eldobta valahova, aztán felkapott. Felvitt az emeletre és ledobott az ágyra. Fölém emelkedett és újra megcsókolt. Kezemmel lejjebb mentem, kicsatoltam az övét és megpróbáltam letolni róla. Félig sikerült is, utána Harry folytatta. Eldobta nadrágját. Én is levettem a nadrágomat és eldobtam. Lerántottam róla az alsó nadrágját, Harry pedig rólam a bugyit. Elkezdte a nyakamat puszilgatni, majd talált egy megfelelő pontot és elkezdte szívni. Hátam íves lett, Harry pedig csak szívta. Utána a mellem közti rést kezdte puszilgatni, majd egyre lejjebb ment, és testem minden szegletét apró pillangópuszikkal lepte be. [......................]

*Másnap reggel*
- Jó reggelt...- motyogta Harry reggeli fáradt hangon, miközben a hátamat simogatta.
- Jó reggelt- mondtam fáradtan.
- Csodás volt a tegnap este- mondta boldogan, én pedig megcsókoltam.
- Szerintem is- én.

Még egy picit feküdtem ott, majd magam köré tekerve a takarót felkeltem. A szekrényhez mentem, kikaptam Harry egyik hosszú pólóját és felkaptam. 

- Hová mész?- kérdezte.

- Le. Összeszedem a ruhákat.- mosolyogtam. 

Szépen lebattyogtam, de hangokat hallottam. Már fent voltak a többiek? Te jó ég, hány óra??

- Jó reggelt- mondtam a fiúknak, márt úgy látszott Enii és Norah még aludt.

- Neked is. Kalandos éjszakátok lehetett- mosolygott perverzül Zayn miközben a melltartómat tartotta a kezében. 

- Add vissza- mentem oda és rá ugrottam, hogy adja vissza. Épp nagyon vihogtunk Zaynnel, amikor a fiúk a lépcső felé néztek. Mi is abba hagytuk a röhögcsélést. Enii állt ott elképedve. Visszavettem a fehérneműmet, és bocsánatkérően Eniire néztem.

- Enii, csak viccelődtünk- motyogta Zayn.

- Miért volt Aby melltartója a kezedben, RAJTAD pedig Aby??!!- akadt ki.

- Enii...- motyogtam. Barátnőm elviharzott, én pedig hülyén álltam ott. Harry jött le alsóban.

- Mi volt ez az üvöltözés?- Harry.

- Hosszú- mondtam, és elkezdtem felszedegetni a ruhákat. 

Bocsi, hogy ilyen rövid lett, de most csak ennyi jött.

Saccii <3

!!!!!!!

Kedves Olvasóim!
Kérlek nézzétek meg a másik blogomat is: http://lifeishard00.blogspot.hu/
Még csak 2 rész van fönt, szóval nem késő elkezdeni olvasni:))
Nagyon köszönöm, és igyekszem a következő résszel <3
Saccii.

16. rész

-Hmmm- hümmögött Harry mikor felkeltem és elkezdtem kimászni a karjából.

- Jó reggelt!- mondtam és adtam neki egy puszit.
- Még nee.- motyogta kómásan.
Kimásztam az ágyból, és egy ideig tűnődtem, hogy mit csináljak. A tűnődésemet egy kopogás zavarta meg.
Erre Harry és én ijedten egymásra néztünk.
- Búj be az ágy alá!- suttogta miközben ő kipattant a takarók közül, én pedig engedelmeskedtem neki.
Becsúszkáltam és óvatosan kukucskáltam. Harry résnyire nyitotta ki az ajtót, és csak a fejével nézett ki.
- Huh- nyögött egyet megkönnyebbülten. - Aby, gyere elő, csak Louis. - mondta és beengedte Lout.
- Huh- mondtam én is, és kimásztam.
- De rátok tudják hozni a frászt.- nevetett.
- Hát most egy légy is simán megrémiszt- röhögött Harold.
- Na és milyen volt az éjszaka?- kérdezte Lou perverz fejjel miközben lehuppant a fotelbe.
- Alvással teli...- mondtam nyugodtan és visszafeküdtem az ágyamba. De abban a pillanatban kopogtak.
- Na, vajon ki lehet?- ment ajtót nyitni Harry- PAUL??- tágra nyíltak a szemeim, Louis úgy tett mintha a falat nézne én pedig reflexből gurultam át majd le az ágyról.
- Aúú- mondtam halkan.
- Csak benéztem, hogy minden rendben van-e?- Paul.
- Teljesen.- mondta Harry.
- Helló Louis!- köszönt neki.
- Helló Paul!- hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Na akkor én megyek is.- mondta, és már csak az ajtó csukódást hallottam.
Visszamásztam az ágyra, majd kitört belőlünk egy hatalmas röhögés.
- Csak én lehetek ilyen szerencsétlen!- mondtam visítozva. Még picit nevettünk aztán megkérdeztem:- Nekem amúgy mikor indul a gépem?- néztem Harryre.
- Amikor a mienk.- mondta, én pedig furcsálltam.- Aby, a mi magán gépünk visz vissza Londonba- mosolygott.- Csak majd úgy kell tennünk mielőtt indulunk, vagy előbb, hogy most jöttél meg...- nevetett.
- Jaaaaa... okés.- bólogattam.
Még beszélgettünk kicsit, aztán úgy gondoltam átöltözöm. Lou még mindig ott volt, szóval a fogkefémmel és a mai ruhámmal bevonultam a fürdőbe.

*Louis szemszöge*
Miután Aby bement a fürdőbe átöltözni Harryre néztem.
- Nem mered elmondani neki!!- nyaggattam.
- Sssssss!!- csitított  le- Halkabban már!
- Jól van na! De ma beszélj már vele!- kérleltem. Annyira össze akartam hozni őket. Harry szabad perceiben csak Aby-ről tudott beszélni nekem és a többieknek. Nagyon hálásak vagyunk Norah-nak és Eniinek, hogy még nem mondták el Aby-nek.
- Még nem...- sütötte le a szemét.
- Miért vagy ilyen beszari??!!- szidtam le halkan.
- Mert Ő annyira...- de nem tudta befejezni, mert Aby lépett ki.
- Annyira?- dőltem hátra mosolyogva.
- Mi annyira?- kíváncsiskodott mosolyogva a lány.
- Annyira jó fejek a rajongóink- mentette ki magát Harry. Aby csak mosolygott egyet.

*Aby szemszög*
- Norah már fent van?- fordultam Lou felé.
- Igen.- bólintott.
- Okéés.- ezzel fogtam magam és átmentem Norah-ék szobájába. Bekopogtam majd Norah és Enii nyitott ajtót. Norah még mindig pizsiben volt, és halál kómásan, Eniinek meg már volt egy emberi formája. Hihi. - Nem bírom tovább!- szólaltam meg, majd a lányok beengedtek, és lehuppantunk mindhárman az ágyra.

*Norah szemszög*
Eniivel épp Harryről és Abyről beszéltünk. Annyira szeretik egymást! Látszik rajtuk!
- Mi a baj?- fordultunk Eniivel felé.
- Harryn gondolkoztam. És egyszerűen nem tudom elmondani neki. Annyira nehéz... És szerintem ő tényleg nem akar többet.- legszívesebben most azonnal átráncigálnám Harryt, oda lökném Abyhez és szépen összenyomnám a fejüket. De megígértük, hogy nem mondjuk el Ab-nek.
- Aby, csak próbáld meg!- Enii.
- Nem tudom.- mondta.
Ezután még beszélgettünk kicsit, aztán Niall szólt mindenkinek, hogy Abynek jönnie kéne.
Kicsempéztük Abyt, aztán Ab átment a főbejárathoz és úgy tett mintha most találkoznánk. Röhögve megöleltük egymást aztán felmentünk Harryékhez.

*Aby szemszög*
Már minden porcikám Harryre vágyott. De nem mondhatom el neki.
A nap további részét a hotelszobában dögölve töltöttük.
Fél 4 lett. És fél 5-kor indul a gépem.
Elbúcsúztam Paultól, és indultunk is. Megint beültünk Harry kocsijába.
Röhögtünk az odavezető úton.
Szomorúan szálltam ki a kocsiból, és szomorúan mendegéltünk a többiekkel az előtérbe. Átvettem a bőröndömet Harrytől. Mindenkit végig ölelgettem és puszilgattam. Sírtam is egy jót.
- Annyira fogtok hiányozni!- szipogtam mikor mindenki engem ölelt én pedig Mindenkit.
- Te is!- mondták kórusban én meg csak nevettem egy kicsit.
Mindenkire ránéztem egy "Szeretlek" fejjel, és Harry felé fordultam. A többiek kicsit arrébb álltak...
10 másodpercig csak néztünk egymást, aztán szorosan átöleltem.
- Nagyon jó volt, hogy láttalak!- szipogtam, és már rázkódtam a sírástól.
- Ssssss!- simogatta a hátamat.
Legalább 5 percig így voltunk a reptér közepén, aztán hallottam az idegesítő női hangot ami azt kéri szálljak be.

Felemeltem a fejem Harryre. Látszott, hogy ő is sírt. Még egyszer átöleltem, adtam neki egy puszit és elindultam. Hátrafelé mentem mert folyamatosan integettem.
Harryt néztem. A göndör fürtjei feltűnően nézelődtek, csodálatos zöld szemét még mindig láttam. Még dobtam egy puszit mindenkinek és mentem az ellenőrző kapuhoz.

*Harry szemszög*
Nehéz volt. Nagyon nehéz. Nem tudom mikor látom megint.


Nem lett valami nagy cucc, de remélem tetszett :)) <3 Bocsánat, hogy ilyen sokáig nem hoztam!!  
Komizzatok légyszíves :)
Puszi: Saccii<3